OFTEX portál

Fejlesztő: ENEF Kft.

Nem bejelentkezett felhasználó....

Belépési név:     Jelszó:   Belépés ?
Ha elfelejtette a belépési nevét és/vagy jelszavát, kattintson ide!

Jogszabályi háttér

A nemzeti erőforrás miniszter 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelete az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről
valamint a rendelet
      2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet
      69/2013. (XI.19.) EMMI rendelet
      14/2014. (III. 10.) EMMI rendelet
szerinti módosításai

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés i) pont ie) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

    1. Általános rendelkezések
  1. (1) Az egészségügyi tevékenységet végző,
    a) orvos, fogorvos, gyógyszerész szakképzettséggel, illetve
    b) – az a) pontban foglaltakon túlmenően – egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés során szerzett képzettséggel [az a) és b) pont szerinti képzettség a továbbiakban együtt: szakképesítés] rendelkező személy (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezett) folyamatos szakmai továbbképzésben (a továbbiakban: továbbképzés) köteles részt venni.
    (2) A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként e rendelet szerinti kötelező és szabadon választható elméleti, valamint gyakorlati továbbképzési formákban kell részt vennie. Az egyes elméleti továbbképzési formák elismerhető legmagasabb pontértékét az 1. melléklet tartalmazza.
  2. (1) A továbbképzési időszak teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként e rendelet szerinti,
    a) a szakképesítésének megfelelő, szakterületenként szervezett kötelező szintentartó továbbképzésen,
    b) szabadon választható elméleti továbbképzésen és
    c) gyakorlati továbbképzésen kell részt vennie.
    (2) A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt szakképesítésenként legalább 250 pontot kell teljesítenie.
    (3) A továbbképzésekre mûködési nyilvántartási számmal, ennek hiányában – figyelemmel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 113. § (6) bekezdése szerinti esetre – alapnyilvántartási számmal lehet a képzést szervezőnél bejelentkezni.
    (4) Egy évben – az Eütv. 113. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével – szakképesítésenként 100 pontnál több elméleti pontérték nem ismerhető el. Egy továbbképzési időszakból a következő időszakba legfeljebb 50 – a továbbképzési időszak utolsó évében szerzett – továbbképzési pont vihető át. Az így átvitt pontérték szabadon választható elméleti pontként kerül elismerésre.
  3. 2. Kötelező szintentartó továbbképzés
  4. (1) A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként legalább 50 pontot kötelező szintentartó továbbképzés teljesítésével kell megszereznie.
    (2) Azon továbbképzésre kötelezett esetében, aki több szakképesítésének megfelelő szakmát önállóan gyakorol, az általa teljesített kötelező szintentartó továbbképzés pontértéke valamennyi olyan szakképesítése tekintetében elismerésre kerül, amely a teljesített továbbképzés célcsoportjában szerepel.
    (3) A kötelező szintentartó továbbképzést a (7) bekezdés alapján meghatározott témakörök alapján
    a) az egészségügyi felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: felsőoktatási intézmény) és
    b) az adott szakma szerinti országos szakmai intézmények szervezik és bonyolítják le.
    (4) A (3) bekezdés szerinti intézmények kötelesek valamennyi szakképesítésre legalább évente egy alkalommal kötelező szintentartó továbbképzést meghirdetni. A (3) bekezdés szerinti intézmények kötelező szintentartó továbbképzést együttesen is meghirdethetnek.
    (4) A (3) bekezdés szerinti intézmények egymással együttműködve biztosítják, hogy valamennyi szakképesítés tekintetében legalább évente egy kötelező szintentartó tanfolyam meghírdetésre kerüljön.
    (5) A kötelező szintentartó továbbképzés írásbeli tudásszint felmérő teszttel zárul, és azt úgy kell megszervezni, hogy az azon való részvétellel – sikeres tudásszint felmérő teszt esetén – megszerezhető legyen 50 pont. A kötelező szintentartó továbbképzés minden esetben magában foglalja a reanimációra vonatkozó továbbképzési elemet.
    (5) A kötelező szintentartó továbbképzés legalább 25 óra időtartamú, írásbeli tudásszintfelmérő teszttel zárul és minden esetben magába foglalja a reanimációra vonatkozó továbbképzési elemet. A tanfolyam pontértéke akkor ismerhető el kötelező szintantartó tanfolyamként, ha a továbbképzésre kötelezett a tanfolyam időtartamának legalább 75%-án igazoltan részt vett, és a tudásszintfelmérő tesztet sikeresen teljesítette.
    (5a) Amennyiben a részvétel a tanfolyam időtartamának 75%-át nem éri el, a tanfolyam pontértéke szabadon választható elméleti továbbképzésként a tanfolyamon való részvételi idő arányában kerül elszámolásra.
    (5b) Amennyiben a továbbképzésre kötelezett a tudásszintfelmérő tesztet nem teljesítette sikeresen, a tanfolyam pontértéke szabadon választható elméleti továbbképzésként kerül elszámolásra.
    (6) A kötelező szintentartó továbbképzés szervezője a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben anyagi támogatást gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt gyártó, illetve forgalmazó gazdálkodó szervezettől nem fogadhat el. A kötelező szintentartó továbbképzés reklám vagy üzleti érdeket szolgáló programelemet nem tartalmazhat.
    (7) Az egészségügyért felelős miniszter a (3) bekezdés szerinti intézmények javaslatára legalább ötévenként meghatározza a kötelező szintentartó továbbképzések kiemelt témaköreit, és azt az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
    (8) A továbbképzési időszak alatt egy kötelező szintentartó továbbképzés a továbbképzésre kötelezett számára térítésmentes, amelyre vonatkozó költségvetési támogatás a (3) bekezdés szerinti intézmény részére utólag kerül biztosításra.
    (8) A továbbképzésre kötelezettnek a továbbképzési időszak alatt egy kötelező szintentartó továbbképzésen történő részvétel térítésmentes, amelyre vonatkozó költségvetési támogatás a (3) bekezdés szerinti intézmény számára utólag kerül biztosításra.
    (9) Az (5a) és (5b) bekezdés szerinti esetben a továbbképzésre kötelezett a továbbképzés részvételi díjának utólagos befizetését követően jelentkezhet be ismételten a (8) bekezdés alapján térítésmentes kötelező szintentartó továbbképzésre.
  5. 3. Szabadon választható elméleti továbbképzés
  6. (1) Szabadon választható elméleti továbbképzésnek minősül:
    a) a 6. § (2) bekezdése szerinti, minősített elméleti továbbképzési tanfolyam,
    b) munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzés,
    c) szakmai célú tanulmányút,
    d) az adott szakterületen végzett tudományos tevékenység,
    e) egyéni továbbképzés.
    (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzések minősítése előzetesen történik, az (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti továbbképzések minősítését az 1. mellékletben foglaltak alapulvételével a felsőoktatási intézmények utólag végzik.
    (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzések minősítése előzetesen történik, az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti továbbképzések minősítését az 1. mellékletben foglaltak alapulvételével a felsőoktatási intézmények - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - utólag végzik.
    (2a) Az 1. melléklet 4. pont 4.6 alpontjában meghatározott továbbképzések minősítését a felsőoktatási intézmények előzetesen végzik.
    (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tanfolyamok távoktatási formában is megszervezhetők. A távoktatással szerzett pontokból évente legfeljebb 20 pont számítható be.
    (4) E rendelet alkalmazásában távoktatás az a sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és a továbbképzésen résztvevő interaktív kapcsolatára és önálló munkára épülő, tudásszint felmérő teszttel záruló képzési forma, ahol a tudásszint felmérése a szolgáltató birtokában lévő adatbázisból egyénenként véletlenszerûen kiválasztott kérdéssor alapján történik. A szintfelmérést meghatározott időtartam alatt, megszakítás nélkül kell teljesíteni. A programot a munkahelyen kívüli továbbképzési programmal azonos módon kell elismertetni.
    (5) A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek szakképesítésenként legalább 25 pontot olyan, az (1) bekezdés a) pontja szerinti tanfolyam teljesítésével kell megszereznie, amelynek a célcsoportjában a továbbképzésre kötelezett szakképesítése (szakképesítései) szerepel (szerepelnek).
  7. (1) A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tanfolyamot bármely gazdálkodó szervezet szervezhet.
    (2) A továbbképzés szervezője a felsőoktatási intézményhez évente 2 alkalommal – január 15-ig és szeptember 1-jéig – nyújthatja be a továbbképzési programját. A továbbképzési program leghamarabb az e bekezdés szerinti határidők lejárta előtt 90 nappal nyújtható be.
    (3) A továbbképzési programnak tartalmaznia kell a továbbképzés
    a) címét,
    b) formáját,
    c) célcsoportját,
    d) részletes szakmai tartalmát,
    e) előadóit,
    f) szervezőjét és annak elérhetőségét,
    g) helyét,
    h) idejét,
    i) díját,
    j) tudásszint felmérő tesztjének a módját (ha ilyen teszt a továbbképzéshez kapcsolódik),
    k) jelentkezési határidejét és
    l) jelentkezési helyét.
    (4) A továbbképzési program befogadásáról a felsőoktatási intézmény dönt. A felsőoktatási intézmény a hiányosan, vagy a határidő lejártát követően benyújtott programot elbírálás nélkül visszaküldi, a szakmailag elfogadhatatlan színvonalú, a bizonyíthatóan reklám vagy üzleti érdeket szolgáló programot indoklás megjelölésével visszautasítja.
    (5) Aki a 10. § (3) és (4) bekezdésében írtakat nem, vagy nem határidőre teljesítette, attól – annak pótlásáig – nem fogadható el új továbbképzési program.
  8. (1) A felsőoktatási intézmény az 1. mellékletben foglaltak figyelembevételével pontszámajánlással látja el az egyes továbbképzési programokat, és valamennyi hozzá benyújtott, elbírált programot január 31-ig, illetve szeptember 15-ig közvetlenül megküld a Szakmai Kollégium illetékes tagozatának, valamint az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács illetékes bizottságának (a továbbiakban: Bizottság) Tanácsnak (a továbbiakban:ESZTT).
    (2) A programra és a pontértékére a Szakmai Kollégium illetékes tagozata február 15-ig, illetve szeptember 30-ig tehet észrevételt a Bizottságnak. A pontértékekről a Bizottság dönt a Szakmai Kollégium és a felsőoktatási intézmény javaslata alapján az 1. mellékletben foglaltak szerint adható pontértékek figyelembevételével. A Bizottság elnöke a jóváhagyott továbbképzési pontértékeket március 1-jéig, valamint október 15-ig elektronikus úton, a felsőoktatási intézmények, a továbbképzés szervezője, valamint a továbbképzésre kötelezettek számára hozzáférhetővé teszi.
    (2) A programra és a pontértékére a Szakmai Kollégium illetékes tagozata, valamint az ESZTT február 15-ig, illetve szeptember 30-ig tehet javaslatot. A pontértékekről az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) elnöke dönt a Szakmai Kollégium, a felsőoktatási intézmény és az ESZTT javaslata alapján az 1. mellékletben foglaltak szerint adható pontértékek figyelembevételével. Az ÁEEK elnöke a jóváhagyott továbbképzési pontértékeket március 1-jéig, valamint október 15-ig elektronikus úton, a felsőoktatási intézmények, a továbbképzés szervezője, valamint a továbbképzésre kötelezettek számára hozzáférhetővé teszi.
    (3) A BizottságAz ÁEEK elnöke a minősített továbbképzési programok 5. § (3) bekezdése szerinti adatait, valamint a megállapított pontértéket – az egészségügyben mûködő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 2. § k) pontja szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése érdekében – megküldi az illetékes szakmai kamarának. (4) A továbbképzés szervezője köteles a továbbképzési program 5. § (3) bekezdése szerinti adatait, valamint a megszerezhető pontértéket az oktatási évhez igazodóan az érintettek számára hozzáférhető formában közzétenni.
  9. (1) A 4. § (1) bekezdés b), c) és e) pontja szerinti továbbképzés pontértékének elismerése akkor lehetséges
    a) munkahelyen belül szervezett rendszeres továbbképzési tevékenység esetén, ha
    aa) a munkahely vagy szervezeti egysége egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés végzésére akkreditált és
    ab) a továbbképzésen tudományos fokozattal rendelkező személy, vagy gyógyszerészek részére szervezett továbbképzés esetében szakgyógyszerészi szakvizsgával és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező személy üléselnökként vagy előadóként vesz részt,
    b) szakmai célú tanulmányút, illetve egyéni továbbképzés esetén, ha
    ba) a továbbképzés a szakmai képzés biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező felsőoktatási intézményben, illetve oktató vagy gyakorló egészségügyi szolgáltatónál történik és
    bb) a továbbképzésről kiállított írásos igazolás annak tematikáját is tartalmazza.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést a felsőoktatási intézmény félévente legalább egy alkalommal végzi.
  10. 4. Gyakorlati továbbképzés
  11. (1) A továbbképzési időszak gyakorlati részének teljesítéséhez a továbbképzésre kötelezettnek legalább 3 évet kell hazai vagy külföldi foglalkoztatónál a szakképesítése (szakképesítései) szerinti szakterületnek megfelelő munkakörben eltöltenie. Egy év gyakorlati idő értéke 20 pont.
    (1a) A gyakorlati továbbképzés keretében legfeljebb 100 továbbképzési pont ismerhető el.
    (2) A gyakorlat időtartamát munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló kérelmező esetén a foglalkoztató, ennek hiányában
    a) a működési engedély kiállítója vagy
    b) személyes közreműködő esetén ­ a személyes közreműködővel jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltató által kiállított igazolás alapján ­ a személyes közreműködőként végzett tevékenységet hatósági nyilvántartásba vevő egészségügyi államigazgatási szerv
    igazolja.
    (2a) A munkáltató lehet a foglalkoztatástól függően a kérelmező jelenlegi vagy korábbi munkáltatója. Az igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, a gyakorolt szakképesítés (szakképesítések) megnevezését és a gyakorlat időtartamát. A gyakorlat időtartamát a kérelmező foglalkoztatójának jogutód nélküli megszûnése esetén szerződés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas és a gyakorlat időtartamát alátámasztó egyéb dokumentum igazolja.
    (3) A továbbképzési pontok számításánál egy évnél rövidebb gyakorlati idő is figyelembe vehető, amennyiben a továbbképzésre kötelezett a (2) bekezdés szerinti módon igazolja, hogy legalább két egymást követő hónapon át hazai vagy külföldi egészségügyi szolgáltatónál a szakképesítése (szakképesítései) szerinti szakterületnek megfelelő munkakörben végzett egészségügyi tevékenységet. Az így teljesített gyakorlati idő értéke kéthavonként 3 pont.
    (4) Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén az (1) bekezdés szerinti pontszám a teljes munkaidőhöz mérten, időarányosan kerül beszámításra.
    (4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően annak a belgyógyászat szakképesítéssel rendelkező továbbképzésre kötelezettnek, aki a továbbképzési időszak alatt háziorvosi alapellátási tevékenység végzését igazolja, az e tevékenység végzésével megszerzett gyakorlati pontérték elismerésére a belgyógyászat szakképesítés tekintetében is sor kerül.
    (5) Aki a továbbképzési időszak alatt az (1), a (3) és a (4) bekezdés az (1) és a (3) bekezdés szerinti módon a szükséges 60 pontot nem szerezte meg, a gyakorlati rész teljesítését felsőoktatási intézményben vagy oktató-gyakorló egészségügyi szolgáltatónál 1–3 hónapig tartó, felügyelet mellett végzett kiegészítő gyakorlati továbbképzéssel pótolhatja. Az így teljesített gyakorlati idő értéke havonta 20 pont.
    (6) Az Eütv. 110. § (3) bekezdése szerinti felügyeletet ellátó személy e tevékenységéért havonta 10 szabadon választható elméleti továbbképzési pontra jogosult.
  12. (1) Annak a továbbképzésre kötelezettnek, aki a továbbképzési időszak alatt kizárólag külföldön végzett ténylegesen és jogszerûen egészségügyi tevékenységet és a külföldi államban az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és e rendelet szerinti gyakorlati továbbképzési kötelezettségét teljesítette, ennek – a továbbképzés elméleti részének igazolására az adott államban jogosult szerv által kiállított igazolással történő – igazolása esetén a továbbképzési időszaka teljesítettnek minősül.
    (2) Annak a továbbképzésre kötelezettnek, aki a továbbképzési időszak alatt kizárólag külföldön végzett ténylegesen és jogszerûen egészségügyi tevékenységet, azonban a külföldi állam joga alapján kötelező elméleti továbbképzésen nem vett részt, a gyakorlati továbbképzés e rendelet szerinti igazolása, valamint a szakképesítésének megfelelő, e rendelet szerinti kötelező szintentartó továbbképzés teljesítése esetén a továbbképzési időszaka teljesítettnek minősül.
    (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt igazolásokat elismerés céljából a 10. § (1) bekezdése szerinti felsőoktatási intézmény részére kell benyújtani.
  13. 5. A továbbképzési pontok nyilvántartása
  14. (1) A továbbképzésre kötelezett továbbképzésre az általa választott hazai felsőoktatási intézményhez jelentkezik be. A továbbképzésre kötelezett a bejelentkezéssel egyidejûleg nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a (4) bekezdés szerinti adatainak a kezeléséhez és a mûködési nyilvántartás vezetése érdekében történő továbbításához.
    (2) A felsőoktatási intézmény a továbbképzésre kötelezetteknek az egyes továbbképzési formákban szerzett pontjait folyamatosan nyilvántartja, és az adott szakképesítés (szakképesítések) tekintetében teljesített továbbképzésekről folyamatosan, de legalább havonta egy alkalommal értesíti a mûködési nyilvántartási szervet.
    (2) A felsőoktatási intézmény a továbbképzésre kötelezetteknek az egyes továbbképzési formákban szerzett pontjait folyamatosan nyilvántartja, az adott szakképesítés (szakképesítések) tekintetében teljesített továbbképzésekről folyamatosan, de legalább havonta egy alkalommal értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet és a továbbképzési kötelezettség teljesítéséről igazolást állít ki.
    (3) A továbbképzés szervezője – legkésőbb a továbbképzést követő 5. napon – a programon való részvételért járó pontértékről aláírásával ellátott igazolást ad a résztvevőnek. Az igazolás tartalmazza:
    a) a résztvevő
    aa) természetes személyazonosító adatait,
    ab) működési, ennek hiányában alapnyilvántartási számát,
    ac) szakképesítését (szakképesítéseit),
    b) a továbbképzés szervezőjének nevét,

    c) a továbbképzés
    ca) helyét,
    cb) idejét,
    cc) címét,
    cd) nyilvántartási számát,
    ce) típusát (kötelező, szabadon válaszható)
    cf) óraszámát.
    d) a továbbképzés teljesítésével megszerzett pontértéket.
    (4) A továbbképzés lebonyolítását követő 30 napon belül a szervező összesített kimutatást készít, feltüntetve a (3) bekezdés szerinti adatokat, és megküldi azt annak a felsőoktatási intézménynek, amelyhez a továbbképzésre kötelezett bejelentkezett.
    (5) A pontérték meghatározásának alapjául szolgáló dokumentumokat az adatszolgáltató a pontérték megállapításától számított 10 évig köteles megőrizni.
  15. (1) A továbbképzési programoknak a 6. § szerinti továbbítása minden esetben elektronikus úton és papír alapon történik. A 10. § (2) és (4) bekezdése szerinti adatátadás minden esetben elektronikus úton történik.
    (2) A mûködési nyilvántartást vezető szerv a 10. § (2) bekezdése szerinti értesítés megérkezését követő 30 napon belül honlapján hozzáférhetővé teszi a továbbképzésre kötelezett számára a mûködési nyilvántartásban szereplő szakképesítése (szakképesítései) tekintetében a továbbképzési kötelezettsége teljesítésére vonatkozó adatokat.
  16. (1) Adott továbbképzési időszakban PhD fokozat vagy habilitáció megszerzése esetén a továbbképzési időszak elméleti része teljesítettnek minősül.
    (2) Akadémiai doktori cím megszerzése esetén az adott továbbképzési időszak teljesítettnek minősül.
    (3) Annak a továbbképzésre kötelezettnek az esetében, aki folyamatban lévő továbbképzési időszak ideje alatt szerez újabb szakképesítést, az újabb szakképesítés tekintetében a működési nyilvántartás első alkalommal történő megújítása a folyamatban lévő továbbképzési időszak lejártakor történik. A folyamatban lévő továbbképzési időszakban megszerzett új szakképesítés vonatkozásában a mûködési nyilvántartás első alkalommal történő megújításakor a továbbképzési időszak – az új szakképesítés megszerzésére figyelemmel – teljesítettnek minősül.
    (4) Adott továbbképzési időszakban megszerzett licenc vizsga esetében azon szakképesítés tekintetében, amely a licenc képzés megkezdéséhez jogszabály szerint előfeltétel, a szabadon választható elméleti továbbképzési kötelezettség teljesítettnek minősül.
    (5) Az a továbbképzésre kötelezett, aki a nyilvántartást vezető szerv által biztosított elektronikus felületen évente legalább egy alkalommal visszajelzi a működési nyilvántartási adatai helyességét, vagy aktualizálja azokat, évente 3 szabadon választható elméleti továbbképzési pontra jogosult.
    (6) Ha a továbbképzésre kötelezett több szakképesítésnek megfelelő szakmát önállóan gyakorol, a működési nyilvántartás aktualizálására tekintettel járó szabadon választható elméleti továbbképzési pontérték jóváírására valamennyi szakképesítése tekintetében sor kerül.
  17. A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Gyógyszerészi Kamara az Ekt. 2. § k) pontjában foglaltak alapján folyamatosan ellenőrzi, figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a továbbképző helyeket és a továbbképző helyek által lefolytatott képzési programok minőségét. A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Gyógyszerészi Kamara az általa lefolytatott utólagos értékelésről szóló beszámolót minden naptári negyedév végégig megküldi a Bizottság az ÁEEK részére.
  18. 6. Záró rendelkezések
  19. Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
  20. (1) E rendelet rendelkezéseit – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő továbbképzési időszakok esetében is alkalmazni kell.
    (2) A 3. § (8) bekezdésében foglaltak a 2012. január 1-jét követően lefolytatott továbbképzésekre alkalmazhatók.
    (3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően pontértékeléssel ellátott tanfolyamok az alábbiak szerint kerülnek beszámításra a továbbképzésre kötelezettek továbbképzésének teljesítésébe:
    a) az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzésre kötelezettek, valamint a klinikai szakpszichológusok számára
    aa) kötelező szintentartó továbbképzésként meghirdetett továbbképzés pontértéke e rendelet szerinti kötelező szintentartó továbbképzésként,
    ab) kötelezően választható tanfolyamként meghirdetett továbbképzés a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szabadon választható tanfolyamként,
    ac) a szabadon választható továbbképzés pontértéke e rendelet szerinti szabadon választható továbbképzésként;
    b) a klinikai szakpszichológusok kivételével az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti továbbképzésre kötelezettek számára meghirdetett továbbképzési tanfolyamok pontértéke e rendelet szerinti kötelező továbbképzésként.
    (4) A klinikai szakpszichológusok kivételével az 1. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt azon továbbképzésre kötelezetteknek Azon klinikai biokémikus, klinikai mikrobológus és klinikai sugárfizikus szakképesítéssel rendelkező továbbképzési kötelezetteknek, akiknek a folyamatban lévő továbbképzési időszakukból e rendelet hatálybalépésekor 3 év vagy annál kevesebb idő van hátra, a továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez a továbbképzési időszak alatt az e rendeletben foglaltak szerint 100 pont teljesítését kell igazolniuk.
    (5) A kötelező szintentartó tanfolyamok az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok folyamatos továbbképzéséről szóló 52/2003. (VIII. 22.) ESZCSM rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. § (1) bekezdése szerint meghatározott tematika alapján 2012. június 30-ig szervezhetőek.
    (6) Az a továbbképzésre kötelezett, aki a nyilvántartási adatait a nyilvántartást vezető szerv által biztosított elektronikus felületen 2014.március 15-ig 2014.július 31-ig aktualizálja, 20 szabadon választható elméleti továbbképzési pontra jogosult azzal, hogy az adatok aktualizálásával egy továbbképzési időszakban szakképesítésenként legfeljebb 30 pont szerezhető.
  21. (1) A klinikai sugárfizikus egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 19/2007. (IV. 17.) EüM rendelet
    a) 1. §-ában az „Eütv. 116. §-ának (3) bekezdése szerinti intézményekre” szövegrész helyébe az „egészségügyi felsőoktatási intézményekre” szöveg,
    b) 2. § (2) bekezdésében az „az Eütv. 116. §-ának (3) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő” szövegrész helyébe az „a klinikai sugárfizikus szakképzés végzésére akkreditált” szöveg lép.
    (2) Hatályát veszti
    a) az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok folyamatos továbbképzéséről szóló 52/2003. (VIII. 22.) ESZCSM rendelet és
    b) az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai szakpszichológusok folyamatos továbbképzéséről szóló 52/2003. (VIII. 22.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 51/2006. (XII. 28.) EüM rendelet.
Dr. Réthelyi Miklós s. k.
nemzeti erőforrás miniszter

1. melléklet a 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelethez

    Folyamatos továbbképzés alapján megszerezhető legmagasabb pontértékek (továbbképzési pontok)
  • 1. Elméleti továbbképzési tanfolyamok
    • 1.1. Kötelező szintentartó továbbképzésen vagy a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti minősített elméleti tanfolyamon való részvétel óránként 2 pont.
    • 1.2. Kötelező szintentartó továbbképzésen vagy a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti minősített elméleti tanfolyamon előadóként való részvétel óránként 4 pont.
    • 1.3. Más szakterület számára kötelezőnek meghirdetett, a résztvevőnek szabadon választható tanfolyamnak minősülő továbbképzésen való részvétel óránként 1 pont, írásbeli vizsgával történő befejezés esetén 2 pont. Sikertelen tudásszint felmérő teszt esetén a tanfolyam részvételi pontszáma a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzésen szerzett pontként ismerendő el.
      A legmagasabb adható pontérték – a rendezvény időtartamától függetlenül – 50 pont.
  • 1. Elméleti továbbképzési tanfolyamok
    • 1.1. Kötelező szintentartó továbbképzésen vagy a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti minősített elméleti tanfolyamon való részvétel óránként 2 pont.
    • 1.2. Kötelező szintentartó továbbképzésen vagy a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti minősített elméleti tanfolyamon előadóként való részvétel óránként 4 pont.
    • 1.3. Más szakterület számára kötelezőnek meghirdetett, a résztvevőnek szabadon választható tanfolyamnak minősülő továbbképzésen való részvétel óránként 2 pont.
      A legmagasabb adható pontérték – a rendezvény időtartamától függetlenül – 50 pont.
  • 2. Intézményen belül szervezett továbbképzési formák
    Rendszeresen szervezett oktatási rendezvény, konferencia, folyóirat referálás.
    • 2.1. Intézményen belül szervezett továbbképzésen való részvétel 2 pont.
    • 2.2. Előadástartás vagy referálás esetén alkalmanként 3 pont.
      A legmagasabb adható pontérték szakképesítésenként évente 15 pont.
  • 3. Szakmai célú tanulmányút
    • 3.1. 3 hónapnál rövidebb tanulmányút 5 pont.
    • 3.2. 3 hónapos vagy azt meghaladó, de 6 hónapnál rövidebb tanulmányút 10 pont.
    • 3.3. 6 hónapos tanulmányút 15 pont.
    • 3.4. 6 hónapot meghaladó tanulmányút esetén minden további hónap 2 pont.
      A legmagasabb adható pontérték szakképesítésenként évente 25 pont.
  • 4. Tudományos tevékenység
    • 4.1. Elfogadott vagy megjelent tudományos közlemény lektorált folyóiratban első szerzőként 30 pont, társszerzőként 10 pont.
    • 4.2. Lektorált folyóiratban megjelent referátum 5 pont.
    • 4.3. Impakt faktorral rendelkező folyóiratban elfogadott vagy megjelent tudományos közlemény első szerzőként 50 pont, társszerzőként 30 pont.
    • 4.4. Előadás tartása vagy poszter bemutatása tudományos konferencián magyar nyelven első szerzőként 10 pont, társszerzőként 5 pont.
    • 4.5. Előadás tartása vagy poszter bemutatása tudományos konferencián idegen nyelven első szerzőként 30 pont, társszerzőként 20 pont.
    • 4.6. Részvétel hazai vagy külföldi egészségügyi tárgyú tudományos konferencián:
      • 4.6.1. egy napos konferencián óránként 1 pont, de legfeljebb 6 pont,
      • 4.6.2. több napos konferencián naponta 6 pont,
      • 4.6.3. európai akkreditációval rendelkező konferencián a konferencián kapott és igazolt pont.
    • 4.7. PhD fokozathoz vagy doktori disszertációhoz kapcsolódóan végzett opponensi tevékenység 20 pont.
    • 4.8. PhD témavezető a jelölt sikeres védése idején 30 pont.
    • 4.9. Tudományos szakkönyv, tankönyv írása
      • 4.9.1. fejezetenként 40 pont,
      • 4.9.2. társszerzőként 20 pont,
      • 4.9.3. szakkönyv vagy tankönyv szerkesztési munkájáért 30 pont.
    • 4.10. Egyetemi, főiskolai jegyzet vagy más oktatási anyag készítése
      • 4.10.1. fejezetenként 20 pont,
      • 4.10.2. társszerzőként 10 pont,
      • 4.10.3. a jegyzet szerkesztési munkájáért 10 pont.
  • 5. Egyéni továbbképzés
    Az egyéni továbbképzés célja az adott szakterületen belül új szakmai ismeretek elsajátítása, új metodika begyakorlása.
    • 5.1. Egy hetesnél rövidebb tanulmányút 5 pont.
    • 5.2. Egy hetesnél hosszabb tanulmányút esetén 10 pont; de legfeljebb évente 20 pont.
    • 5.3. Az egyéni továbbképzés irányítója számára a pontérték fele.
      A legmagasabb adható pontérték szakképesítésenként évente 30 pont.